Archive | november 2012

Mi a baj a kukoricasziruppal?

A kukoricaszirup, más néven invertcukor, fruktóz szirup, glükoz szirup vagy glükoz-fruktóz szirup számos feldolgozott élelmiszerben (fagylaltok, müzlik, szószok, üdítők, kekszek stb.) megtalálható édesítőszerként. Elterjedésében szerepet játszik, hogy jóval édesebb a cukornál és lényegesen olcsóbb nála, folyékony, emiatt könyebben kezelhető. Kezdetben jobb alternatívának tűnt magas fruktóztartalma miatt. Az origo.hu által nemrég közölt cikkben egy új kutatás eredményeiről szólnak, amelyben a kukoricaszirup felhasználás következményeit vizsgálták. Tulajdonképpen az eredmény nem tűnik meglepetésnek, hiszen az utóbbi években, sőt évtizedben számos tanulmány jelent meg, amely a kukoricaszirup illetve a fruktóz egészségügyi veszélyeire hívja fel a figyelmet és amelyekből kiderül a kukoricaszirup semmivel sem jobb a cukornál, sőt hosszú távon veszélyesebb is lehet. A fő probléma a magas fruktóztartalom. Mégis mi lehet a probléma a fruktózzal, azaz gyümölcscukorral? Tovább olvasom


Egészséges margarin házilag

Egyre többször olvashatjuk, hogy talán egészségesebb margarin helyett vajat használni. Hiszen a margarinban előfordulhatnak hidrogénezett növényi olajok, ami magas transzzsírsav tartalommal jár (bár, manapság már az olajok keményítését, általában nem hidrogénezéssel érik el, de mindig olvassuk el az összetevőket), másfelől kedvezőtlen az omega-6 és omega-3 zsírsav tartalma. Ha mégse szeretnénk áttérni a vajra, vagy teljesen nem mondanánk le a margarinról, de biztosan tudni szeretnénk, mi van abban, amit megeszünk, készíthetünk otthon is margarint. Tovább olvasom


Kampányfilm a cukros üdítők ellen

Évekkel ezelőtt a Coca-cola jegesmedvékkel reklámozta a termékét, erre reflektál a nemrég megjelent kampányfilm, ami a cukros üdítők veszélyeire és egészségügyi követkeményeire hívja fel a figyelmet. Bár itt a magas cukortartalom veszélyeire helyezik a hangsúlyt, hozzá teszem, ezeknél az italoknál nemcsak a cukor a probléma. Tovább olvasom


Fűzfa, a természetes aszpirin

Ez szó szerint értendő, hiszen a 19. század elején a fűzfa kérgéből izolálták a szalicint, ami az aszpirin hatóanyagának az acetilszalicilsavnakaz előanyaga. Már az ókorban is használták láz-és fájdalomcsillapítóként, a 20. században egyre inkább háttérbe szorult, helyét a szintetikusan előállított szalicilsav-származékok vették át. Pedig nem érdemes megfeledkezni róla, nézzük mi az előnye és a hátránya az aszpirinhez képest. Tovább olvasom


Omega – 3 és omega- 6

Az omega-3 az 1970-es években került a figyelem központjába, amikor a kutatók a grönlandi eszkimókat kezdték el tanulmányozni, akik bár nagyon sok, tengeri állatokból származó zsiradékot fogyasztanak, ennek ellenére gyakorlatilag ismeretlen körükben a szív- és érrendszeri megbetegedés.

Ekkor ismerték fel, hogy az ezekben a zsírokban nagy mennyiségben előforduló omega-3 zsírsavak csökkentik a triglicerid szintet, a pulzus számot, a vérnyomást és az érelmeszesedést, ezáltal csökkentve a koszorúér-betegségek veszélyét. Azóta végzett számos tudományos vizsgálat arra az eredményre jutottak, hogy az emberek különféle egészségügyi problémájának egy része, mint például ízületi gyulladás, immunrendszeri rendellenessé­gek, depresszió és infarktus, részben abból ered, hogy nem fo­gyasztanak elegendő omega-3 olajat.

Ráadásul a kutatások többsége azt bizonyítja, hogy az elfogyasztott omega−6 és omega−3 zsírsavak aránya létfontosságú a szív- és érrendszer egészsége szempontjából. Tovább olvasom


Lenmag – az egyik legértékesebb táplálékunk 2.

Az előző részben a lenmag főleg magas rosttartalmának és esszenciális zsírsavtartalmának köszönhető egészségvédő hatásait ismerhettük meg. Ezenkívül, viszont számos, olyan hatóanyagot tartalmaz, amely miatt az egyik legértékesebb, legegészségesebb táplálékunk. Nemcsak belsőleg, de külsőleg is alkalmazhatjuk. Nőknek pedig mindenképp érdemes rendszeresen beiktatni az étrendjébe. Tovább olvasom


Lenmag – az egyik legértékesebb táplálékunk 1.

A lenmagban huszonhét olyan hatóanyag van, amely bizonyítottan betegségmegelőző hatású. Nyálkát, pektint, azaz rostokat, esszenciális, telítetlen zsírsavakban gazdag olajat (főleg omega-3), fehérjét, enzimeket, cukrot, szterint, kéksavglükozidot, keserűanyagot és lecitint, számos vitamint (A, B, C, D és E ) és ásványianyagot tartalmaz. Ásványi anyagok közül kiemelkedő a magnézium, foszfor, vas, cink és kálcium tartalma. Igazi szívbarát termék, amely jótékonyan hat az emésztésünkre is. Tovább olvasom


Spenót álmatlanság ellen

A pihentető alvás létfontosságú mindannyiunk számára, mégis előfordul, hogy egy kimerítő nap végén is csak álmatlanul hánykolódunk. Ha ez gyakran vagy hosszabb ideig minden este előfordul, egyre kimerültebbek, ingerültebbek, kedvetlenek leszünk, immunrendszerünk gyengül, ami végül különféle megbetegedésekhez vezethet.
Ezért érdemes többféle módszert megismerni és bevetni a pihentető alvásért. Esti nyugtató hatású fürdők és gyógynövény teák és álomhozó párna mellett kipróbálhatjuk a spenót – tea kúrát. Tovább olvasom


Veszélyes transzzsírsav az élelmiszereinkben

Október végén tette közzé az Országos Élelmezés – és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) több, mint 500 élelmiszer transzzsírsav tartalmát, amelyeket 2009 és 2012 között vizsgált meg. Bár a vizsgálat eredménye nem jár semmiféle jogi következmennyel, hiszen itthon semmiféle előírás sincs ( mint például Dániában), mennyi transzzsírt tartalmazhat egy élelmiszer, ráadásul nem is kell feltünteni ezt az adatot a címkéjén sem. Viszont, hacsak egy rövid időre is, de a figyelem központjába kerültek a transzzsírsavak, amelyekről és veszélyességéről még mindig nem tudnak elegen. Hiszen a transzzsírsav az egyik, ha nem, a legveszélyesebb élelmiszer összetevő. Tovább olvasom


Kerti ruta – görcsoldó a díszkertből

A kerti ruta (Ruta graveolens) egy mutatós, fagytűrő, illatos fél­cserje, amelyet fűszerként és gyógynövényként is alkalmazhatunk. Erősítő, fertőtlenítő, csíraölő, gyulladáscsökkentő, görcsoldó és vér­zéscsillapító hatóanyagai a leveleiben és kb 30cm-es hajtáscsúcsaiban találhatóak. Tovább olvasom