Az omega-3 az 1970-es években került a figyelem központjába, amikor a kutatók a grönlandi eszkimókat kezdték el tanulmányozni, akik bár nagyon sok, tengeri állatokból származó zsiradékot fogyasztanak, ennek ellenére gyakorlatilag ismeretlen körükben a szív- és érrendszeri megbetegedés.

Ekkor ismerték fel, hogy az ezekben a zsírokban nagy mennyiségben előforduló omega-3 zsírsavak csökkentik a triglicerid szintet, a pulzus számot, a vérnyomást és az érelmeszesedést, ezáltal csökkentve a koszorúér-betegségek veszélyét. Azóta végzett számos tudományos vizsgálat arra az eredményre jutottak, hogy az emberek különféle egészségügyi problémájának egy része, mint például ízületi gyulladás, immunrendszeri rendellenessé­gek, depresszió és infarktus, részben abból ered, hogy nem fo­gyasztanak elegendő omega-3 olajat.

Ráadásul a kutatások többsége azt bizonyítja, hogy az elfogyasztott omega−6 és omega−3 zsírsavak aránya létfontosságú a szív- és érrendszer egészsége szempontjából.

A félreértések elkerülése végett, mind az omega−3, mind az omega−6 esszenciális zsírsav azaz a szervezetünknek szüksége van rá, de nem tudja előállítani. Ezek a zsírsavak főleg a prosztaglandinok szintéziséhez szükségesek, amelyek számos élettani folyamatban vesznek részt. A prosztaglandinoknak viszont több fajtája van, némelyik egymással ellentétes hatású, így az egészség és a szervezetünk megfelelő működésének a garanciája a különféle prosztaglandinok aránya.

Nincs egyértelmű ajánlás, mennyi az omega-3 zsírsav ajánlott mennyisége, de legalább napi 1-1,5 g körül lenne ideális, úgy, hogy az omega-3 és omega-6 aránya 1:3 – 1:5 (paleolit étrend szerint 1:1) legyen. Ami nem egyszerű feladat, ugyanis az általános nyugati étrend esetén ez arány 1:10 és 1:30 közé esik. Egyfelől a magas omega-6 tartalmú növényi olajok, főleg a napraforgóolaj használata miatt, másrészt az állattartás jellegének megváltozása miatt is. Ugyanis az állatok táplálásra gyakran használt kukorica-szója kombináció (ez a táp olcsó, és a haszonállatok gyorsabban nőnek tőle, így jövedelmezőbbekké válnak) omega-6 zsírsav bomba, míg a „természetes” táp, mint a fű, vagy a lenmag gazdagabb omega-3 zsírsavakban. Például egy hízlalda, és a szabadon tartott tyúkok tojásainak összehasonlítása esetén a hízlaldában alkalmazott tápnál az omega-3: omega-6 aránya 1:30, míg a szabadban tartottnál 1:2.

Az omega- 6 zsírsav jelentős túlsúlya pedig fokozza a gyulladások (artritisz), véralvadás (trombózis), véredény-szűkülés (vérnyomás), inzulin-túltermelés (cukorbetegség), immunrendszeri problémák, allergiák kialakulásának kockázatát, fokozza a zsírszövet növekedését, így elősegíti az elhízást.

Hogyan lehet csökkenteni az omega-6 zsírsavarányát étrendünkben?

Gabonatermékek fogyasztásának csökkentése, melyek magas omega-6 tartalommal rendelkeznek (búza 14:1, rozs 11,5:1, szója 10,5:1 és kukorica 29:1)

Olyan húsok, hústermékek, tojások és tejtermékek fogyasztása, melyek nem kukorica-, szójaetetésű hizlaldákból származnak.

Omega 6 zsírsavakban gazdag olajok arányának csökkentése (napraforgó, kukorica, földimogyoró, szója), helyette lenmagolaj, kendermagolaj (ezt inkább salátákhoz), bő zsiradékban sütéshez kókuszolaj vagy pálmaolaj, figyeljünk a késztermékek növényi olaj tartalmára is.

Margarinok helyett (az is omega-6-ban bővelkedő olajokból készülnek) inkább vajat használjunk.

Mindenképp fokozzuk az omega-3-bevitelt, fő forrása lenmag, lenmagolaj, tengeri halak (heringben, makrélában, lazacban), a hazai halak közül a busa, valamint az olajos magvak (dióban, mandulában) és az azokból készült olajok.