Folytatódjon a biológia óra. A táplálékalkotó elemek közül, most a zsírok szerepe, működése a testünkben, persze csak nagyvonalakban. Ami fontos, nem mindegy milyen zsírokat juttatunk a szervezetünkbe.
Az emberi test számára csupán a telítetlen zsírsavak ( linolsav, linolénsav )esszenciálisak, azaz nélkülözhetetlenek. Energiatartalma 9,3 kcal,(38,9 kJ)/g A fehérjékhez hasonlóan főként a szervezet építőanyagai.Sejtfalépítő (glükolipidek, koleszterin), többszörösen telítetlen zsírsavak a szöveti hormonok (prosztanoidok) építőanyagai (gyomornedv elv., méh összehúzódás, véralvadás, érfalak rugalmassága).Mechanikusan védik a belső szerveket, bőr alatti zsír hőszigeteli a szervezetet. A fölös energiát raktározza zsírraktárakban.
Vitaminok oldószere. Tartós jóllakotság érzetet keltenek. Fűszerek szín-, és aromaanyagainak oldószere. Az étel állományát, színét, ízét befolyásolja.
Az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásban a zsírok az egész napi energiamennyiség kb. 25%-át teszik ki. Esszenciális zsírsavakban gazdag a mogyoró, mandula és napraforgóolaj, a hidegen sajtolt olajok. Viszont túl sokat nem szabad ezekből sem fogyasztani, mert a telítetlen zsírsavak feleslege képes a sejthártyát károsítani ( ez mondjuk részben kompenzálható nagyobb mennyiségű E-vitamin fogyasztásával).
Kiemelném a telítetlen zsírsavak közül az omega 3 (alfa-linolénsav) és az omega 6 (linolénsav) zsírsavat. Ezek az emberi sejtek részét képezik. Az omega 3 zsírsavak csökkentik a koleszterin lerakódást az erekben, a trombózis (vérrög) kialakulását, illetve segítik a telített zsírok eloszlását. Az omega 3 leggazdagabb forrásai a halak és növényi eredetben a lenmag, kendermag, szója és a dió. A kisebb mértékben fogyasztandó omega 6 zsírsav (túl sok már gyulladásokra és szívproblémákra hajlamosíthat) szintén a halolajokban, ezenkívül a ligetszépe, a napraforgó, fekete ribizli tartalmazza.
A többszörösen telített zsírsavak szükségesek a prosztaglandinok szintéziséhez. A prosztaglandinok majdnem minden szervben megtalálhatók, jelentős élettani működésben vesznek részt, hiányukban kóros folyamatok alakulnak ki. Nő a véralvadékonység, a koleszterinszint, autoimmun-betegségek kockázata, a gyulladási- és depresszióhajlam, a daganatsejtek osztódási sebessége. Hiánya végül betegségekhez vezethet (szívinfarktus, magas vérnyomás, izületi gyulladás, allergia, asztma, menstruációs görcs, migrén, rák).
A transzzsírok (zsiradékok élelmiszeripari manipulációja során keletkezik), sok bolti olaj és margarin tartalmazza, és az állati eredetű telített zsírok túlzott fogyasztása a prosztaglandinszintézist gátolja, így krónikus betegségek kialakulását segíti elő. A telített zsírok a koleszterinszint növekedéséhez is hozzájárulnak.
A koleszterin lényeges alkotóeleme a sejtmembránnak, a sejtmembrán rugalmasságának kialakítása ugyanis a koleszterin feladata. A szervezet koleszterinszükségletének kétharmadát saját maga állítja elő, csak egy kis része származik a táplálékból. Mivel a zsírok vízben nem oldódnak, ezért a vérben való szállításuk speciális kis csomagok formájában történik. Tulajdonképpen a csomagolóanyag a lipoprotein, ami hasonló felépítésű, minta koleszterin. Két nagy típusukat különböztetjük meg: az LDL-t szokták rossz koleszterinnek nevezni. Ez a koleszterinszintézis helyéről szállítja a koleszterint a vérben a sejtek felé. Ha a sejtek számára már elegendő koleszterin áll rendelkezésre, csökken a felszínükön az LDL megkötésére alkalmas receptorok száma, így nem vesznek fel több LDL-t. ami Ezzel szemben a HDL vagy „jó” koleszterin feladata, hogy a sejtekből és az artériák falából koleszterint szállítson a májba, ahol a lebontásuk zajlik. Ha jelentősen megnő az LDL, azaz a rossz koleszterin arénya a HDL.hez képest a koleszterin a véráramban reked, ahol aztán az erek falában lerakódva az érrendszeri betegségekhez vezet. Magas vérzsírértékek igen gyakoriak cukorbetegség, elhízás, alkoholfogyasztás és nem helyes táplálkozás esetén. A szív- és érrendszeri betegségek egyik fő rizikófaktora a magas vérzsírérték.
Egészséges táplálkozás esetén a telített zsíradékok aránya nem tehet ki többet 10 %-nál (tehát a a 25 %- nyi zsírfogyasztás harmada). A halak kivételével az állati zsírok nagy mennyiségben tartalmaznak telített zsíradékokat.
Ezért javasolt a húsfogyasztás csökkentése, figyeljünk a sajtokban, sovány húsokban, szalámikban, virslikben és édességekben található rejtett zsiradékokra is! Gyümölcsök közül a banán, szőlő és az aszalt termékek emelik a koleszterinszintet, italok közül a cukros üdítők, sör nem kedvező.
Főzésnél és sütésnél használjunk növényi olajakat. Az olívaolaj és a kukoricacsíraolaj különösen gazdag többszörösen telítelen zsírsavakba, ezért nagyon jó hatása van az összkoleszterinszintre anélkül, hogy a HDL-szintet csökkentené.
Az antioxidáns hatású zsírkísérő anyagok, mint például az E-vitamin, nemcsak az egyébként avasodásra igen hajlamos értékes olajakat védik a megromlástól, hanem csökkentik az öregedési folyamatokat és egyes betegségek kialakulását is.
Ha tetszett, hasznosnak találtad az információkat lájkold, pluszegyezd, és oszd meg ismerőseiddel, hogy ők is értesüljenek róla!
