Október végén tette közzé az Országos Élelmezés – és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) több, mint 500 élelmiszer transzzsírsav tartalmát, amelyeket 2009 és 2012 között vizsgált meg. Bár a vizsgálat eredménye nem jár semmiféle jogi következmennyel, hiszen itthon semmiféle előírás sincs ( mint például Dániában), mennyi transzzsírt tartalmazhat egy élelmiszer, ráadásul nem is kell feltünteni ezt az adatot a címkéjén sem. Viszont, hacsak egy rövid időre is, de a figyelem központjába kerültek a transzzsírsavak, amelyekről és veszélyességéről még mindig nem tudnak elegen. Hiszen a transzzsírsav az egyik, ha nem, a legveszélyesebb élelmiszer összetevő.

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint transzzsírból az összes elfogyasztott energia 1%-nál ne fogyasszunk többet. Ez egy átlagos felnőtt esetén naponta kevesebb, mint 2 gramm elfogyasztását jelenti. Figyelembe véve a természetben található transzzsírokat (ami a kérődző állatok anyagcseréje során keletkezik), gyakorlatilag semennyi transzzsírt nem szabadna már a szervezetünkbe juttatnunk a feldolgozott (élelmiszeripari) élelmiszerek fogyasztásával.

Transzzsírok a növényi olajok részleges vagy teljes hidrogénezése vagy az olajok finomítása során keletkezik. Az olcsó eljárás javítja a termékek állagát, a margarint könnyen kenhetővé teszi hideg állapotban is. Hosszabb ideig megőrzik a termék a minőségét, mert ezáltal csökkentik az oxidációra (avasodásra) hajlamos zsírsavak arányát, az olajok jobban bírják az ismételt hevítést, nehezebben avasodnak meg.

Az olajak hidrogenizálását az 1900-as évek elején kezdték használni, a minél hosszabb ideig eltartható zsírok előállítására. A kereskedelemben kapható élelmiszerek transzzsírsav-tartalma akkor ugrott az egekig, amikor az élelmiszeripar rákényszerült, hogy az egészségtelennek, a szív-és érrendszer legfőbb károsítójának tartott telített zsírokat tartalmazó állati zsírok helyett a „szívbarát” többszörösen telítetlen olajokat használjon.

Csakhogy csöbörből vödörbe estünk, ugyanis az élelmes élelmiszeripar a félig hidrogénezett olajokra tért át annak érdekében, hogy termékeinek ugyanaz a ropogós, omlós állaga maradjon, mint amit az állati zsírok és a kókuszolaj biztosítottak. Persze akkor még nem tudtuk, hogy így károsabb anyagra tértünk át, de ennek fényében talán érthető, hogy a feldolgozott élelmiszerek térnyerésével párhuzamosan egyre nagyobb probléma lett a koleszterinszint növekedése, gyakoribbá vált az érelmeszesedés, az infarktus és a szélütés.

Ugyanis a transzzsírok fogyasztása kedvezőtlenül befolyásolja a koleszterin-egyensúlyt. Egyrészt emeli az LDL-koleszterin szintjét és csökkenti a védő HDL- koleszterinszintet. A koleszterinszint kóros változásai, valamint az ezt kísérő egyéb folyamatok szív- és érrendszeri betegségekhez vezethetnek. Emeli az érelmeszesedést szintén fokozó gyulladásos fehérjék szintjét (TNF, CRP, interleukin-6). Destabilizálja a szívizomsejtek membránját, ezáltal ritmuszavarokat, hirtelen szívhalált okozhat. Végső soron elősegíti a szívinfarktust, agyérgörcsöt. A transzzsírsav fogyasztásnak 2 százalékos emelkedése a szív és érrendszeri betegségek kockázatát 23 %-kal emeli. Ráadásul fokozza az időskori elbutulás romlását és a nőkben csökkenti a fogamzóképességet. A transzzsír bevitel 2%-os növelése a fogamzóképességet 72%-kal rontja.

Miben találhatsz nagy mennyiségű transzzsír?
Ma már vannak olyan élelmiszeripari eljárások, amelyek helyettesítik a hidrogenizálást. Tehát a felsorolt élelmiszerfajtákban nem feltétlenül van jelen transzzsír és sajnos nálunk nem kötelező feltüntetni a transzzsír tartalmat az élelmiszerek címkéjén, de ha azt olvasod az összetevők között, hogy hidrogénezett vagy részben hidrogénezett növényi olaj/zsiradék, főleg, ha ez az összetevők felsorolásánál a lista elején található, akkor inkább tedd vissza az áruház polcára a terméket. Margarinok, ropik, kekszek, chipsek, pattogatott kukorica, mélyhűtött és frissen sütött pékáruk, levesporok, tejpor, cappuccino por, salátaöntetek, mélyhűtött pizzák, édességek, sok gyorséttermi étel mind tartalmazhatja ezt az egészségünkre káros anyagot a kelleténél nagyobb mértékben.

A legtöbbet az egészségedért akkor teszel, ha a feldolgozott élelmiszerek, félkész-és késztermékek arányát megpróbálod, minél inkább csökkenteni az étrendedben.

(forrás: Magyar Nemzeti Szívalapítvány honlapja)

Ha tetszett, hasznosnak találtad az információkat lájkold, pluszegyezd, és oszd meg ismerőseiddel, hogy ők is értesüljenek róla!