A kukoricaszirup, más néven invertcukor, fruktóz szirup, glükoz szirup vagy glükoz-fruktóz szirup számos feldolgozott élelmiszerben (fagylaltok, müzlik, szószok, üdítők, kekszek stb.) megtalálható édesítőszerként. Elterjedésében szerepet játszik, hogy jóval édesebb a cukornál és lényegesen olcsóbb nála, folyékony, emiatt könyebben kezelhető. Kezdetben jobb alternatívának tűnt magas fruktóztartalma miatt. Az origo.hu által nemrég közölt cikkben egy új kutatás eredményeiről szólnak, amelyben a kukoricaszirup felhasználás következményeit vizsgálták. Tulajdonképpen az eredmény nem tűnik meglepetésnek, hiszen az utóbbi években, sőt évtizedben számos tanulmány jelent meg, amely a kukoricaszirup illetve a fruktóz egészségügyi veszélyeire hívja fel a figyelmet és amelyekből kiderül a kukoricaszirup semmivel sem jobb a cukornál, sőt hosszú távon veszélyesebb is lehet. A fő probléma a magas fruktóztartalom. Mégis mi lehet a probléma a fruktózzal, azaz gyümölcscukorral?

Ami miatt egészségesebb cukorpotlónak tűnik, hogy alacsony glikémiás indexű, nem emeli az inzulinszintet, mert szinte teljesen a máj dolgozza fel. Nem is lenne gond vele, ha mértékkel fogyasztanánk napi 16-20 grammot, amit optimális esetben gyümölcsökkel viszünk a szervezetünkbe. Ez ma kb. napi 85-100g, a hazai éves kukoricaszirup fogyasztás 16 kg (és még erre jön rá a 32-40 kg fehér cukor).

A kis mennyiségű fruktóz bevitel hasznos lehet, mert a fruktóz segíthet kontrollálni a máj glükóz felvételét. A nagy mennyiségű fruktóz viszont megterheli a májat, felgyorsítja a zsírtermelést. Ez a zsír nemcsak a zsírszövetben, hanem a májban is felhalmozódik (zsírmáj, máj megnagyobbodása). Jelentősen nő a triglicerid (ezek a zsírok részben a zsírsejtekben, részben a keringésben találhatók) szintje. A magas triglicerid szint magas (rossz, káros) koleszterinszinthez vezet, ami fokozza a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Ráadásul a megemelkedett triglicerid szint károsítja a vér-agy gáton keresztül zajló leptintranszportot, azaz leptinrezisztenciát okoz. A leptin a testünk tápanyagfelvételét az energialeadásnak megfelelően szabályozó hormon, ez jelzi a szervezetünknek, hogy jól laktunk. Amennyiben a leptin nem jut be az agyba, az agy nem fog jelet küldeni az evés abbahagyására, ez pedig könnyen elhízáshoz vezethet.

A nagy mennyiségű fruktóz fogyasztása hosszú távon fokozza az inzulinrezisztenciát is, mert összezavarja a máj szénhidrát anyagcseréjét, a vércukorszint és az inzulintermelés közti kommunikációt. Végső soron hozzájárul az elhízás, a metabolikus szindróma, a 2. típusú cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. Ez pedig elég rosszul hangzik.

Ez persze ne vegye el a kedvünket a gyümölcsfogyasztástól. A nagy mennyiségű hozzáadott, magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot tartalmazó élelmiszereket kerüljük, fehércukor helyett ne fruktózt használjunk és figyeljünk a diabetikus ételek fruktóz tartalmára is.

Ha otthon van kukoricaszirupod, azért ne öntsd ki, kis ételszinezék hozzáadásával gyönyörű, fényes festékként használható. Gyermekednek biztos tetszeni fog, csak érdemes 1-2 napot száradni hagyni.

Ha hasznosnak találtad az információkat lájkold, pluszegyezd, és oszd meg ismerőseiddel, hogy ők is értesüljenek róla!