Az előző bejegyzést ott hagytam abba, hogy a fő probléma az, hogy a cukorfogyasztásunk jelentősen megnőtt az utóbbi évszázadban. A hazai éves cukorfogyasztás 32-40 kg, van olyan ország, ahol, több, mint 70 kg, az előző évszázad kezdetén ez az érték 2-8 kg volt. Ebben is jelentős szerepe van az élelmiszeriparnak, a fogyasztásunk nagy része rejtett cukor. A feldolgozott élelmiszerek nagy része cukrot tartalmaz, még az is, amire nem is gondolnánk. Például a felvágottak, sonkák, szalámik, egyéb húsáruk mind tartalmaznak cukrot.
A csomagolt élelmiszereknél már el tudjuk olvasni az összetevőket (ezt tegyük is meg mindig), pontos adatokat nem írnak, csak az arányokra következtethetünk, minél előrébb szerepel a listán, annál több van belőle a termékben. Amire viszont figyelni kell, hogy nemcsak a cukor a cukor.

A répacukor vagy nádcukor szerepelhet szacharózként.,
A glükóz szőlőcukor, előállításához burgonyát vagy kukoricát használnak. A leggyorsabban felszívódó cukorfajta. Sportolóknak ajánlják a fogyasztását mert azonnal felpörgeti a szervezetet, de pont emiatt nagyon megterhelő az inzulinháztartás számára. Kerüljük.
A dextrin vagy maltodextrin nevű adalékanyag pedig egyfajta kukoricakeményítőből előállított cukor. A megsült kenyér héjában is ez található. Valószínűleg sok kisgyerek ezért szereti rágcsálni a kenyérhéjat (bár az én fiam még most sem eszi meg).
Az egyik amerikai kutatóintézet vizsgálata alapján a maltodextrin fokozza a kólibaktériumok elszaporodását a vékonybélben, ami negatívan hat a gyulladásos bélbetegségben ( például Crohn betegégben) szenvedők állapotára.

Fruktóz-szirup, kukoricaszirup vagy invertcukor. Ezt a fajta folyékony cukrot alkalmazzák az üdítőkben, fagylaltokban, kekszekben de még a pizzatésztában és virsliben is. Olcsóbb, mint a fehér cukor, ezért is használja gyakran az édesipar és az előre csomagolt ételeket is jobban tartósítja, ugyanakkor nagyon magas a fruktóz és glükóz, ezáltal a kalória tartalma. Egyes tanulmányok azt mutatták ki, hogy a kristálycukornál is felelősebb az elhízásért, míg mások semlegesnek minősítették.

Fruktóz vagy gyümölcscukor korábban, mint a fehér cukor egészségesebb alternatívája szerepelt a köztudatban, mert lassabban szívódik fel, mint a cukor, bár ugyanúgy üres kalória. Természetes állapotában a gyümölcsök és a méz tartalmazzák. Hőálló, így sütésre is alkalmas, és a gyümölcscukorral készült sütemény tovább friss marad. Erősebb az édesítőhatása, így elvileg kevesebb kell belőle. Emiatt cukorbetegeknek is ajánották és sok helyen ajánlják még most is. Ezenkívül amiatt, mert a szervezet másképp dolgozza fel a fruktózt, mint a cukrot, ezt korábban előnyként értékelték.Viszont egyre több vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy egészséges cukorpotló szerként nem használható, sőt nagy mennyiségben rosszabb, mint a cukor. A máj rögtön felszívja és gyorsan átalakítja a fruktózt. Kis mennyiségnél (amennyit az ember friss gyümölcs formájában megeszik) ez hasznos, mert a máj glükóz felvételét és a glikogén szintézist segíthet kontrollálni. Magas fruktózbevitel esetén megzavarja a máj normális szénhidrát anyagcseréjét, ezzel felgyorsul az a folyamata, amelynek során a glükóz zsírsavakká, trygliceriddé alakul. Ezzel hozzájárulhat a zsírmáj kialakulásához, ami metabolikus szindrómát, fokozott LDL-koleszterint és magas vérzsírt eredményezhet, ami növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Hozzájárul az elhízáshoz, valamint a metabolikus szindróma kialakuláshoz, ez pedig összefüggésbe hozható a II. típusú cukorbetegséggel. Ez alapján viszont cukorbetegeknek semmiképp nem ajánlott.

Szóval nagyon figyeljünk az összetevőkre ha a cukorfélék fogyasztását korlátozni akarjuk. Vigyázzunk a light termékekkel is, ugyanis a ’light’ megnevezés gyakran nem a csökkentett cukor-, hanem a csökkentett zsírtartalomra utal.

A light és diétás termékek édesítőanyagának jó része pedig az úgynevezett energiát nem szolgáltató mesterséges édesítőszerek közé tartozik. Ilyen a szacharin, aceszulfám-K, aszpartám ( cimkén úgy is szerepelhet, hogy fenilalanin-forrást tartalmaz), ciklamát (USA-ban és Franciaországban betiltott), szukralóz, taumatin, neoheszperidin DC, aszpartám-aceszulfám só. Ezek megítélése ellentmondásos, sokat hallani rákkeltő hatásukról. Persze az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal álláspontja szerint az engedélyezett édesítőszerek és cukorpótlók – a meghatározott mennyiségben – biztonsággal fogyaszthatók, de ők is elsősorban a cukorbetegek és fogyni vágyók részére ajánlják. fogyasztásukat. Viszont az előírások szerint az édesítőszereket nem szabad használni a csecsemők és kisgyermekek számára előállított élelmiszerekben, beleértve a nem egészséges csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszereket is. Mivel vannak más édesítési lehetőségek inkább kerüljük az alkalmazásukat. A gyerekeket pedig semmiképp ne szoktassuk mesterséges édesítőszerrel édesített élelmiszerekhez.

Főleg a diétás élelmiszerek cimkéin találkozhatunk még a cukoralkoholokkal, ez az egyik elfogadható alternatíva a fehér cukor és társai helyett. Mielőtt azonban átérnénk ezekre, szeretném felhívni a figyelmet még két cukorra, aminek a használata sokak fejében talán még mindig úgy él, mint a fehér cukor egészségesebb változata.

Az egyik a barna cukor, amely ugyanúgy cukorrépából, azonos eljárással készül, viszont a folyamatot még azon a ponton leállítják, ahol a tisztítás nem teljes, vagyi melaszt adnak hozzá, így a cukor még tartalmaz természetes anyagokat. Emiatt talán egy fokkal jobb, de a szervezetre ugyanúgy hat, mint fehér társa. A megőrzött vagy hozzáadott melasztartalom a barna cukornak különleges aromát és jellegzetes színt biztosít. Sajnos a barna cukornak a kereskedelemben festett változatai is előfordulnak.

Van még a nyers cukor, vagy finomítatlan nádcukor. Az eddigiek közül ez tartalmazza a legtöbb ásványi anyagot és nagyobb mennyiségű B-vitamint, hatása viszont ennek is ugyanaz. Ha a fehér cukrot szeretnénk egészségesebbre váltani, ne ezt vásároljuk.

Ha tetszett, hasznosnak találtad az információkat lájkold, pluszegyezd, és oszd meg ismerőseiddel, hogy ők is értesüljenek róla!