“Naponta egy alma a doktort távol tartja”-mindenki által ismert mondás. Bár, úgy tűnik hatékonyabb a napi két alma, aminek az elfogyasztásával például 20 %-kal csökkenthetjük a magyas koleszterinszintet és segít rendben tartani a vérnyomást. Az egészség megőrzéséhez viszont érdemes alkalmaznunk az almaecetet is, ami koncentráltan tartalmazza az alma hatóanyagait. Külsőleg és belsőleg is alkalmazhatjuk és házilag is elkészíthetjük. Előnye, hogy bármilyen alma, a lehullott, foltosan már barnuló is (azért a barna részeket távolítsuk el), sőt csak az almahéj is jó hozzá. A lehullott almából készíthetünk pektint is házilag, ezt zselésítőanyagként használhatjuk.

Ha a kertünkben vagy a szülőknél van almafa, biztos, hogy a gyümölcs érésekor hirtelen túl sok lesz az alma, amit fel kell dolgozni. A télálló almát is át kell válogatni, mert csak a szép, ép darabokat lehet hosszú ideig tárolni. A lehullott alma kíválóan alkalmas almaecet készítéséhez. Ha gyümölcscentrifugával szeretünk almalevet készíteni (ami szintén nagyon egészséges), a megmaradt “hulladék” sorsa kukába kerülés helyett ecet alapanyag lehet. A fáról leesett almákat pektin készítésésre is használhatjuk, az sem baj, ha még éretlen, mert akkor még magasabb a pektintartalma.

Miért alkalmazzuk az almaecetet?

Mert benne van minden, ami az almában is, azaz A, B1, B2, B6, B12, C, E vitamin, béta karotin, kálium, foszfor. klór, nátrium, magnézium, kén, vas, fluor, emellett bővelkedik antioxidánsokban is, így fogyasztásával csökkenthető a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázata.

Tartalmaz pektint, amit sem a préselés,sem a facsarás nem tesz tönkre. A pektin csökkenti a káros vérzsírokat, míg a hasznos vérzsír tömegét megemeli. Az ember számára a pektin nem tápanyagforrás, mert a vékonybélen szinte érintetlenül halad keresztül, azaz élelmi rostként működik. A vastagbélben található baktériumok számára tápanyag-forrásként szolgál, melyek hosszú távon csökkentik a koleszterinszintet, mert gátolják a koleszterin felszívódását. Az élelmi rostok javítják az emésztést, segítik a belek egészségének megőrzését, a vér koleszterinszintjének csökkentését, a belek túlérzékenységének enyhítését, vércukorszint stabilizálását, ezáltal a fogyást, epekő kialakulásának megelőzését.

Amúgy a pektint az élelmiszeriparban zselésítőanyagként, térfogatnövelőként, valamint stabilizálószerként alkalmazzák. A szervezetbe kerülve a pektin megváltoztatja a széklet víztartalmát, növeli a viszkozitását, ezért mind székrekedés, mind hasmenés kezelésére alkalmazható. Égési sérülések esetén is alkalmazzák vízmegkötő képessége miatt.

A pektint természetes és egészséges zselésítőszerként alkalmazhatjuk lekvár vagy dzsem készítésénél, így kevesebb cukrot kell hozzáadni és lényegesen lecsökken a főzési idő. A boltokban általában tartósítószerrel kevert lekvárzselésítők kaphatók, érdemes helyettük ezt használni. Ha tehetjük készítsük el magunk, persze por formájában meg is vásárolhatjuk. Pektint készíthetünk csak almahéjból és a magházból is.

Pektin receptje:
Három nagy almát vastagon meghámozunk és kivesszük a magházukat.
A héjakat, és a magházat kb 1,5 dl vízzel felforraljuk, megfőzzük. Ha éretlen almát használunk, feldarabolva adjuk hozzá azt is. Az alma-víz arányait tekintve az a lényeg, hogy az almát éppen ellepje a víz. Számoljunk kb háromnegyed óra főzési idővel, amíg teljesen szét nem mállik.
Utána pépesítjük, majd kb. 20 perc után sűrű szövésű szitán passzírozzuk át vagy csak hagyjuk lecsöpögni.
Már így is alkalmazhatjuk, de tovább is sűríthetjük, ha hosszabb ideig szeretnénk eltartani és nem használjuk fel azonnal. Ebben az esetben a levet forraljuk fel és főzzük be a felére. Hideg tányérra csöpögtetve ellenőrizzük, hogy elég sűrű-e már. Akkor jó, ha a csepp hamar megkocsonyásodik. Tovább nem érdemes sűríteni, mert karamellizálódni kezd és megváltozik az íze. Mint a lekvárt, töltsük ki üvegekbe, zárjuk le, majd hagyjuk száraz dunsztban kihűlni. Lekvárok, dzsemek, tortazselék, krémek sűrítésére használjuk.

Az almaecetben nemcsak a pektin, a vitaminanyagok és az ásványianyagok hasznosak az egészségünk számára, hanem a benne található ecetsav fertőtlenítő hatás is érvényesül. Elpusztítja a rothasztó baktériumokat, a penészgombák spóráit, emésztőrendszerünkben pedig gátolja az erjedési és rothadási folyamatokat, melynek tünetei a fejfájás, levertség, ekcéma, bőrproblémák, depresszió, ízületi fájdalmak, hólyaghurut. Az ecetsav antibakteriális hatása révén tisztítja meg a szervezetet, s egyensúlyba hozza a szervezet zsíranyagcseréjét, szabályozza a bélműködést, a tápanyagszállítás felgyorsul. A szervezet a zsírnak csak egy részét emészti meg, a többi a széklettel kiürül.

Ráadásul az almaecet – ahogy a citrom is – hiába savas kémhatású, fogyasztásuk mégis lúgosítja a szervezetet, mert a bennük lévő kémiai elemek segítik a lúgok termelődését, vagy másik oldalról nézve fokozzák a savak lebomlását.

Almaecet receptje

Három receptváltozatot mutatok be.

1. Egy ötliteres uborkásüvegbe belerakunk 2 kg szeletekre vágott, vagy lereszelt almát (hullott alma, almahéj is lehet), 2liter vizet felforralunk 20 dkg cukorral, ha kissé kihűlt, ráöntjük az almára, tetejére 1 darab kenyeret teszünk. Vászonruhával lekötjük, és az üveget meleg helyre állítjuk, 20-28 fok közötti árnyékos helyre. 10 napi érlelés után megkeverjük, majd leszűrjük. Ahány liter levünk lett, annyiszor 10 dkg cukrot kell még ráönteni. Néhány nap múlva forrni kezd, 4 hétig kell tovább erjeszteni, a tetején előbb vékony, majd mind jobban vastagodó hártya képződik (ez az ecetágy) ha letisztult, lefejtjük, üvegekbe töltjük. A szűrés után minél tovább áll, annál erősebb lesz. Amikor az almaecetet lefejtjük, egy kis ecetben tegyük el ezt az ecetágyat, mert a következő adag készítésénél kenyér helyett már ezt használhatjuk, így hamarabb beindul az ecetesedés.
2. 1 kg almát mossunk meg, vágjuk ki a magházát, majd reszeljük le. 1 liter vizet, 8 dl almareszeléket egy 3 literes edénybe tesszük és hozzákeverünk 2 g élesztőt, 20 dkg mézet és 4 dkg tördelt,  száraz, barna kenyeret. Szobahőmérsékleten 10 napig kell fedetlenül érlelni. Érés után jól át kell szűrni, az így nyert léhez literenként további 10 dkg mézet kell keverni. Az üveget le kell zárni és másfél hónapig kell érlelni az ecetet. A pihentetés urán csak akkor kell áttölteni másik edénybe, ha túl sűrű és zavaros. Felhasználásig bedugaszolva, sötét, hűvös helyen kell tárolni.
3. Az alma héját kisebb darabokra vágjuk, és beletesszük egy nagyobb, öblös befőttesüvegbe úgy,  hogy az almahéj négy ujjnyi vastagságban borítsa be az üveg alját. Annyi hideg vizet öntünk rá, hogy négy ujjnyira ellepje az almahéjat. A víz mennyiségének megfelelő tizedannyi cukrot szórunk rá – tehát 1 liter víz esetében 10 dkg cukrot. Ritka szövésű tüllel vagy kilyuggatott papírral lekötjük és meleg helyen tíz napig állni hagyjuk. Ezután leszűrjük, hagyjuk leülepedni, majd ismét kisebb üvegekbe szűrjük. Jól lezárva, hűtőszekrénybe téve igen sokáig eláll.

Legközelebb az almaecet felhasználási lehetőségeit mutatom be konkrét receptekkel, amivel nemcsak az egészségünkhöz, hanem a szépségünkhöz is hozzájárulhatunk.

Ha tetszett, hasznosnak találtad az információkat lájkold, pluszegyezd, és oszd meg ismerőseiddel, hogy ők is értesüljenek róla!