Ez szó szerint értendő, hiszen a 19. század elején a fűzfa kérgéből izolálták a szalicint, ami az aszpirin hatóanyagának az acetilszalicilsavnakaz előanyaga. Már az ókorban is használták láz-és fájdalomcsillapítóként, a 20. században egyre inkább háttérbe szorult, helyét a szintetikusan előállított szalicilsav-származékok vették át. Pedig nem érdemes megfeledkezni róla, nézzük mi az előnye és a hátránya az aszpirinhez képest.

Tulajdonképpen a hátránya biztosítja az előnyét is. Az acetilszalicilsav (aszpirin) és a fűzfakéregben található szalicin egyaránt jó lázcsillapításra, reumás panaszok enyhítésére, fejfájás csillapítására.

A vegyi úton előállított anyag, az aszpirin nagyon gyorsan hat, azonnal érezzük a hatását. Ez pedig a mai rohanó világban, ahol azonnal akarunk mindent, nagyon fontos, csakhogy ennek ára van. Nemcsak a fájdalomerősítő anyag képződésében szerepet játszó enzimet kapcsolja ki, hanem azt az enzimet is (a kettő nagyon hasonló felépítésű, nem tudja megkülönböztetni), amely egy gyomor nyálkahártyáját védő anyag szintézisében működik közre. Ennek eredményeként az aszpirin és természetesen a többi szalicilsav hatóanyagú gyógyszer bántja a gyomrot, gyomorégést, gyomorpanaszokat okoz. Gyakori vagy hosszú ideig tartó alkalmazásával nő az esélye a gyomornyálkahártya károsodásának, akár gyomorvérzés vagy gyomorfekély is kialakulhat.

Közben a fűzfakéreg szalicintartalma csak a vékonybélben szívódik fel, és utána a májban alakul át szalicilsavvá, emiatt hosszú idő telik el, mire hatni kezd, viszont emiatt nem bántja gyomrot se. Természetesen azért is gyengébb hatású, mert nem olyan nagy a hatóanyagkoncentráció, mint egy tabletta esetén.

Mérlegeljünk, amikor döntünk melyiket alkalmazzuk. Mondjuk egy hirtelen ránk törő nagyon erős fejfájás esetén, amikor éppen egy előadás megtartására vagy netán egy állásinterjúra készülünk, akkor gyors eredmény szükséges, de hosszabb lefolyású vagy krónikus panaszok esetén talán érdemesebb a fűzfateát választani.

A fűzfateához vegyünk egy csésze hideg vizet, tegyünk bele 1-2 tk aprított kérget és forraljuk fel, öt perc áztatás után szűrjük le. Megfázás, influenza esetén, nemcsak a lázat csillapítja, de a végtagfájdalmakat is enyhíti. Ebben az esetben még hatásosabb a gyógyteánk, ha 3 rész fűzfekéreghez 1 rész hársfavirágot is keverünk. Reumás panaszokat is enyhíthetjük fűzfateával vagy teakeverékkel, amelyben 3 rész fűzfakéreg, 2 rész nyírfakéreg, 2 rész csalán és 1 rész borsmenta található.
Akár reuma, akár megfázás ellen készíthetünk fürdőt is, ekkor 1 liter vízhez 2 ek fűzfakérget tegyünk és ezt forraljuk fel, majd áztatás és szűrés után öntsük a fürdővízbe.

Ha magunk szeretnénk fűzfakérget gyűjteni, akkor márciusban, áprilisban 2-3 éves ágak kérgét érdemes lehántanunk (előtte hosszában vágjuk be). A kéregcsíkokat meleg helyen vagy kb. 50 fokos sütőben szárítsuk meg. A különböző fűzfajok kérge eltérő mennyiségű hatóanyagot tartalmaz, a legjobb a csöregefűz, a boroszlánlevelő fűz vagy a bíbor fűz.

Tilos alkalmazni,

ha allergiás vagy acetilszalicilsavakra vagy a szalicilátokra,

ha 18 év ( egyes kutatók szerint 16 vagy 12 év) alatti vagy, mert ugyanúgy, ahogy az aszpirin hozzájárulhat a Reye-szindróma kialakuláshoz, ami egy potenciálisan életveszélyes kórkép,

ha terhes vagy.