Ásványi anyagok, nyomelemek

A vitaminok mellett igen fontosak a szervezetünk számára egyes szervetlen ásványi anyagok. Ezek nélkül a vitaminok sem képesek kifejteni hatásukat és hiányuk ugyanúgy hiánybetegségeket okoz, mint a vitaminoké. Pár vitamint a szervezet képes maga előállítani, de ásványi anyagokból egyetlen egyet sem. Az ásványi anyagok közül azokat az elemeket, amelyek a szervezetünkben, a test tömegének 0,005%-nál nagyobb mennyiségben fordulnak elő, makroelemeknek, amelyek ennél kisebb mennyiségben vannak jelen, mikroelemeknek más néven nyomelemeknek nevezzük. (Néhol az ásványi anyagok megnevezés csak a makroelemeket jelenti.) Az ásványi anyagok összességükben, a szervezetünk 4-5%-át teszik ki.

Ezek az anyagok az elektrolitok alkotói, amelyek a sejtműködés irányításában, sav-bázis egyensúly fenntartásában vesznek részt. Enzimek, hormonok alkotórészei, így az anyagcserében nélkülözhetetlenek. A csontrendszer és a fogazat építői stb..

Nátrium és klorid a vízháztartás, sav-bázis egyensúly fenntartásában, idegi- és izomműködésben játszik szerepet. Nátrium hiánya vagy többlete is zavartságot, kómát okoz. Klórhiánynál felborul a sav-bázis egyensúly.
Kálium a szív- és izomműködésben, a sejtek elektromos potenciáljának biztosításában, sav-bázis és folyadék egyensúly fenntartásában nélkülözhetetlen. Hiánya és többlete is akár izombénuláshoz, szívműködési zavarokhoz vezethet.
Kálcium részt vesz a csont- és fogképzésben, izom- és idegműködésben, véralvadásban, normális szívritmus kialakításásban. Hiányában izomgörcs, többlete esetén veseelégtelenség, szívritmuszavar mutatkozik.
Magnézium az enzimek működéséhez, ATP képzéshez, csont- és fogképzéshez, megfelelő izom- és idegműködéshez szükséges. Hiánya idegi működési zavarként, izomgörcsként, többlete alacsony vérnyomás, légzési rendellenesség, szívritmuszavar formájában jelentkezhet.
Foszfor a csont és fogképzés, energiaszolgáltató (ATP) és anyagcsere-folyamatokban vesz részt. Hiánya ingerlékenységgel, belek, vese működésének rendellenességeivel, gyengeséggel, többlete veseelégtelenséggel jár.

Fluor a fogzománc, csont képződéséhez kell. Hiányában fogszuvasodás, esetleg csontritkulás alakul ki. Többlete a fogakon foltok és pontszerű bemélyedések, a gerincen csontkinövések formájában jelentkezik.
Cink az inzulin és hidrogénátvivő enzimek része, szükséges a széndioxid szállításhoz, növekedéshez, egészséges bőrhöz, sebgyógyuláshoz. Hiányában lelassult növekedés, késői nemi érés valósul meg.
Kobalt a vérképzésben, B12 vitaminképzésében nyújt segítséget.
Króm az inzulin izomsejtekhez kötődésének faktora.
Jód pajzsmirigy hormonok alkotórésze, hiánya pajzsmirigy megnagyobbodáshoz, rendellenes magzati növekedéshez és agyfejlődéshez vezet
Mangán a porcok képződéséhez, vanádium a zsíranyagcsere szabályozásához fontos.
Réz az oxidációs enzim alkotója, vörösvérsejtek képzésében, csontképződésben, oxidációs folyamatokban vesz részt, hiánya vérszegénységet, többlete májkárosodát okoz.
Szelén feladata a sejthártya védelme, peroxidáció gátlása. Hiányát izomfájdalomként, gyengeségként, többletét bőrgyulladásként, idegi működési zavarként, haj és körmök elvesztésével érzékelhetjük.
Vas az oxigénszállításban vesz részt, oxidáló enzimek alkotórésze. Hiányában vérszegénység, fáradtság, bélrendellenesség, többlete esetén májkárosodás, cukorbetegség, bőrelszíneződés lép fel.

Az ásványi anyagoknál nemcsak a mennyiség, hanem az arányok is nagyon fontosak. Támogatják vagy akadályozzák a másik anyag felszívódását. Például a kálcium, a flour és kobalt gátolja a jód, a réz gátolja a molibdén és a jód, a vas gátolja a cink felszívódását.
A kálcium elősegíti a vas felszívódását. Míg a kálcium felszívódását a magnézium fokozza.
A kálcium és magnézium ideális aránya 2:1, ha ez az arány nagyon felborul a kálcium javára, az érelmeszesedéshez és a csontok meszesedéséhez vezet. A tejtermékekben 10:1 a kálcium/magnézium aránya, tehát érdemes figyelni a megfelelő magnéziumbevitelre a csontjaink és ereink védelmében.
A kálcium-foszfor ideális arányának (1-1,5:1) felborulása csontritkuláshoz vezet, ugyanis a túl sok foszfor megakadályozza a kálcium beépülését a csontokba. Az élelmiszeripar (savanyító, stabilizáló és sűrítő adalékanyagként) egyre több foszfort használ fel a tartósított ételekben, felvágottakban, szalámikban, ömlesztett sajtokban, konzervekben, egyéb készételekben és a szénsavas üdítőitalokban. Az egészségünk érdekében a feldolgozott élelmiszerek arányát próbáljuk meg csökkenteni.

Ha tetszett, hasznosnak találtad az információkat lájkold, pluszegyezd, és oszd meg ismerőseiddel, hogy ők is értesüljenek róla!


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.