A medvehagyma leveleit virágzás előtt kell/ érdemes felhasználni, ezért az idei gyűjtési szezonja véget ért. Mivel mégis aktuálissá vált a kérdés és persze jövőre is lesz medvehagyma-szezon jó, ha tudjuk, hogy milyen növényekkel keverhető össze a medvehagyma és hogyan tudjuk megkülönböztetni.
Kisebb az összetévesztés esélye a kikericcsel, azonban jó, ha ismerjük, mert erősen mérgező növényről van szó. Élőhelyük különbözik, míg a medvehagyma árnyas erdőkben, a fák alatt található, addig a kikerics napos réteken és legelőkön burjánzik. Levelei általában áprilisban kezdenek fejlődni (amikorra a medvehagyma már ki is virágzik), kifejlődve 20–30 cm hosszúak, széles lándzsa alakúak és húsosak, fényes-zöldek és általában felfelé ágaskodnak, nem hajlanak vissza.
Szintén erősen mérgező növény, ráadásul ugyanolyan élőhelyet, az árnyas erdőket kedvelik, mint a medvehagyma. Mindkettő nagy mezőket alkot, viszont nem jellemző, hogy keverednének, de azért jobb az óvatosság. A medvehagyma általában már február végén, március elején megjelenik az erdőben, amikor a májusi gyöngyvirág még nem bújt elő. Ilyenkor nem áll fenn a veszélye, hogy a két növényt esetleg összetévesztjük. Viszont rendkívüli időjárási helyzetben, amiből mostanában egyre több van, összecsúszhat a két növény fejlődése. Első pillantásra levelük nagyon hasonló, de, ha jobban megnézzük számos tényező segíti a két növény megkülönböztetését.
| levél jellemzői | medvehagyma | gyöngyvirág |
| fejlődésének kezdete | a földből kibújva azonnal látható szárrésszel kezdi meg a felszin feletti fejlődest | a föld alól szár nélkül, tölcséres alakzatban tőr elő |
| későbbi fejlődése | folyamatosan növeszti a szárát, a levelek külön szárakon fejlődnek | sokáig száratlan marad, virágzáskor is jóval rövidebb a szára, mint a medvehagymáé, levelek csokorban fejlődnek |
| hossza | maximum 20-25 cm | nagyobbra is nőhet |
| szélessége | 3-4 cm széles | 6-10 cm széles |
| íve | ívesen visszahajlik, lágyabb | visszahajlik, de szára merev, kemény |
| alakja | lándzsahegy szerű | inkább hordó alakú, de a levélhegyén egy kis hegyes csücsök található |
| vastagsága | vastagabb | |
| erezete | kevésbé sűrűn erezett | |
| színe | mélyebb zöld, viaszos | |
| tapintása | lágyabb, finomabb | |
| levélnyél | szögletes, egy levél van rajta | hengeres, két levél van rajta |
| illata | mint a fokhagymáé |
Virágzáskor már nem érdemes a medvehagymát gyűjteni, de virágzatuk a fehér színén kívül teljesen eltérő.
Nagyobb gondot jelenthet a szintén mérgező kontyvirág, amelynek a levele nyílhegyszerű, kevésbé hasonlít a medvehagymáéhoz és gyöngyvirágéhoz, viszont egymás mellett nő a medvehagymával, ezért könnyen a leszedett medvehagyma levelek közé keveredhet, ha nem óvatosan, a leveleket egyesével leszedve végezzük a gyűjtést. Szerencsére már a szánkba véve érezzük, hogy valami nem stimmel, ezért kicsi az esélye, hogy le is nyeljük. A növényben kálcium-oxalát található, ami rendkívül kellemetlen szúrós, zsibbasztó érzést okoz a szájban.
Ne felejtsük el a medvehagyma legfőbb jellegzetessége, amely lényegesen megkülönbözteti mérgező „hasonmásaitól” a fokhagymaillata.
