Miért érdemes megismerkedni, foglalkozni ezzel az étrenddel és mi szól ellene? Senkit nem akarok rábeszélni vagy lebeszélni a paleolit étrendről, de az emberben felmerül néhány kérdés. Szendi Gábor könyvében kimerítő, tudományos hivatkozásokkal teli magyarázatot kapunk, miért ez az étrend biztosíthatja számunkra az egészséget illetve a kerülendő ételek, hogyan károsítják a szervezetünket és okozzák a civilizációs betegségek kialakulását. Úgyhogy a pro ott található ( Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás), különböző fórumokon, blogokon az étrendet követők pozitív tapasztalatai olvashatók, bár, ahogy néztem ezek többsége azért a húsfogyasztást tekintve elég mértéktartó. Nézzük mi szól ellene, ami azért (számomra) megkérdőjelezi, hogy komplett rendszerként érdemes-e követni ezt az életmódot.

Mi az alaptézis?
A vadászó-halászó-gyűjtögető ősember, főleg állati fehérjéból, zsírból álló étrendjét kell követnünk, hogy elkerüljük az ún. civilizációs betegségek kialakulását.

• Az ősember átlagéletkora nagyon alacsony volt, bizonyos, főleg idősebb életkorban kialakuló betegségeknek alkalmuk sem volt megjelenni

• Az étrendjükről is eltérőek a vélemények, egyre több kutatás mutat rá arra, hogy talán mégse volt olyan nagy mértékű az állati eredetű élelem fogyasztása ( 40-50 %).

• Az ősember étrendjét alapvetően a környezete határozta meg, mást evett az a csoport,  aki Afrika szívében élt és mást,  aki Európa hűvösebb területein,  ahogy a hidegebb időszakokban az állati élelem vált fontosabbá, mert a gyűjtögetéssel kevesebb élelemhez jutottak és persze az éhezés sem lehetett ritka.  A paleo-diéta is kiemeli ezt,  hogy kevesebbet kell enni és jó tesz egy-egy böjti nap.

• Az ősember nem folytatott ülő életmódot, mint a mai emberek többsége. Ennek egészségre gyakorolt hatása talán nem megfelelő súllyal szerepel, persze hangsúlyozzák a napi mozgás fontosságát.

• Nem volt környezetszennyezés, vegyszerekkel permetezett zöldség, antibiotikumokkal tömött állatok.

• Más jellegű volt a stressz, amit támadással vagy meneküléssel levezethetett.

 

Nem tudtunk alkalmazkodni a neoltitikumban megjelenő új élelmiszerek bizonyos hatóanyagaihoz.

• Nem vagyok genetikus, de nehéz elhinni, hogy az emberi adaptáció (amely a rasszok kialakulásához is vezetett) ennyire ne működne, persze nem általános érvényűen, hiszen tagadhatatlan, hogy vannak lisztérzékenyek, tejérzékenyek, de biztos, hogy a többieknek is ennyire károsak ezek az élelmiszerek?

• Az élelemtermelés (gabonák és hüvelyesek) azokkal a növényekkel kezdődött, amelyek őse megtalálható volt az adott területen és amelynek ősét fogyasztották is. Vagy a vadárpa, búzafajták ősei nem tartalmaztak glutént vagy lektint? (Nem tudom, ha valaki tudja a választ, kérem írja meg.)

• Az ún. civilizációs betegségek előretörése az utóbbi 100-150 évben figyelhető meg, párhuzamosan a környezetszennyezés erősödésével, a finomított élelmiszerek megjelenésével, az élelmiszeripar “fejlődésével”, amelynek eredményeként egyre távolabb kerülünk a természetes élelmiszerektől, cserébe kapunk állományjavítókat, ízfokozókat, tartósítószereket. A gabona viszont az élelemtermelés megjelenésével alapvető élelmiszerré vált, könnyű eltarthatósága és magas tápanyagtartalma miatt. Hasonlóan fontos szerepet töltöttek be, a keményítő tartalmú zöldségek és a hüvelyesek is.

Magas szénhidrátfogyasztás magas inzulinszintet okoz, ez pedig gyorsítja az öregedési folyamatokat, a zsírképződést. Itt és itt olvashatsz erről illetve egy másik cikk, amely a fogyókúra felől közelíti meg a kérdést. Itt pedig az ellenvélemény.

Miért érdemes mégis elolvasni a könyvet, megismerkedni ezzel az étrenddel? Melyek azok az elemei, amelyekkel minden egészséges életmódot, reformtáplálkozást követő egyetérthet?

• Az egyik paleolit szakácskönyv szerzőjét idézem: “A Paleolit táplálkozás című könyv olvasása közben tudatosult bennem, hogy a legtöbb betegségünk kialakulása étkezési szokásainkban rejlik.” Ezzel jó lenne, ha minél többen tisztában lennénk.

• Vissza kell térni a természetes élelmiszerekhez, kerülve a félkész-és készételeket.

• Felhívja a figyelmet a nagy mennyiségű cukorfogyasztás veszélyeire, az Omega 3 zsírsav fontosságára, a mértékletes kalória fogyasztásra, a mozgás fontosságára.

• Ha nem is fogadjuk el, hogy teljesen el kell hagynia gabonafélék fogyasztását, akkor is felhívhatja a figyelmet a mértéktelen szénhidrátfogyasztás veszélyeire.

• A tej -és tejtermékek a reformétrendekben elég ellentmondásos megítélésűek. Mostanság a tej az egyik fő allergénnek számít.

• A lisztérzékenyek számára rengeteg receptet kínál, kiderül van élet úgy is, hogy nem kell mindenből a lényegesen drágább gluténmentes változatot megvenni.

Ha tetszett, hasznosnak találtad az információkat lájkold, pluszegyezd, és oszd meg ismerőseiddel, hogy ők is értesüljenek róla!